(Sárospatak) – Kassa (Košice) – Gölnicbánya (Gelnica) - Szepesváralja (Spišské Podhradie) – Görgő (Spišský Hrhov) – Lőcse (Levoča) – Késmárk (Kežmarok) – Tátralomnic (Tatranská Lomnica) – Javorina (Tatranská Javorina) – (Zakopane)
Csütörtökhelyi kitérő
Lőcse (Levoča) – Pálmafalva (Harichovce) – Dénesfalva (Danišovce) – Igló (Spišská Nová Ves) – Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) – Lőcse (Levoča) vidéke
A vastag betűkkel jelzett helyek Mária búcsújáróhelyek és egyéb kegyhelyek!
A füzéri vár egyike Magyarország azon kevés földesúri várának, mely már a tatárjárás előtt állt. Nevével először egy 1264-ben kelt oklevélben találkozunk, de az itt talált legkorábbi éremlelet ennél jóval korábbi, II. Eberhard salzburgi érsek 1200 és 1246 között vert friesachidenárja.
Szinte biztos, hogy már 1235-ben, II. András halálakor is a település fölé magasodó hegy csúcsán állt. Az erődítmény 170 méter magasan, egy nagyon nehezen megközelíthető hegy tetején áll.
A vár 13. század végi sorsa ismeretlen, vélhetően Aba Amadé fennhatósága alá került. 1320-ban Füzér is királyi várként bukkan fel újra, Károly Róbert feltétlen híve, a francia származású Drugeth Fülöp újvári ispán igazgatása alatt. 1387-ben Ilsvai Lesták vette zálogba 3000 forintért, majd Zsigmond király 1389. február 2-án adományba adta a várat és tartozékait Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének.
1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János megkoronázása után Füzérre szállította a Szent Koronát, és legalább egy éven át ott rejtegette.
A vár a 17. század elején Báthory Erzsébethez került. A Wesselényi összeesküvés kapcsán a füzéri javakat 1670-ben lefoglalták. 1675-től megszaporodtak a panaszok arról, hogy a "rebellisek" folyamatosan zaklatják a füzérieket, ezért a várat lerombolták.
A vár ettől kezdve romos, minden szerepe megszűnt. Falainak leomló, illetve ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak. Helyreállítása a múlt század elején kezdődött el.
A vár feltárását Juan Cabello és Feld István kezdte meg 1977-ben, majd másfél évtized után a kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata végzett feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen.
A felújítás során felépült az Alsóvár, renoválták a Felsővár kápolnáját, palotaszárnyát és alsó bástyáját. A falu központjában megépült a Váruradalmi Kézművesház és a Tájház, végül pedig a Felsővár átfogó rekonstrukciójára is sor került.
A sárospataki Szent Erzsébet-szoborcsoport azt a jelenetet ábrázolja, amikor Erzsébet férjével, IV. Lajos türingiai őrgróffal Wartburg várába indulásuk előtt elbúcsúzik a várostól.
A legenda és a legújabb kutatások szerint is a szobor mögötti templomban keresztelték meg Erzsébetet. Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon, ám egyes kutatók Pozsonyt és Óbudát is a lehetséges helyszínek között említik.
II. András király és Gertrúd királynő gyermekét négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a türingiai tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Vőlegénye 1216-ban meghalt, ekkor öccse, Lajos jegyezte el. Erzsébet gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott.
Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árvák részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegeket ápolni.
Lajos 1227-ben elhunyt, az özvegy ekkor kénytelen volt elhagyni Wartburgot. Fonásból tartotta fenn magát. II. Frigyes császár megkérte a kezét, ám Erzsébet kikosarazta. Ezután Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett.
Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra. Erzsébet 24 évesen hunyt el. Sírja mellett számos csodás esemény történt. 1235-ben avatták szentté.
A feljegyzések szerint 1710 júniusában és augusztusában naponta több mint húsz ember halt meg pestisben. A számtalan baj és nyomorúság Isten felé fordította az embereket, ami abban is megnyilvánult, hogy 1722-ben Kassa központjának egykori katonai vesztőhelyén Tornyosi Tamás építőmester, Griming Simon képfaragó, Immerwohl György aranyműves, Horn Frigyes és Riederberger Péter kőfaragó elkészítette az Immaculata-szobrot.
A 14 méter magas obeliszk tetején áll Szűz Mária alakja. A szobor talapzatán Szent József, Szent Sebestyén és Szent László király áll.
Az alkotás egyébként máig is hiányos, hiszen évtizedekkel ezelőtt valakik levágták Szent László király kezét a jogarral és az országalmával együtt, valamint fejéről a fémkoronát is.
A szobrot azóta többször restaurálták, de Szent László megcsonkított alakjára csak az országalma került vissza, az is a korona nélkül.
Az ötvenes években az is felmerült, hogy ledöntik a szobrot, végül szerencsére megmenekült a kommunista rombolástól.
A kassai Kelet-szlovákiai Galéria nem csupán történelmi szempontból mutatja be Kelet-Szlovákia képzőművészetét, hanem a kortárs művészeknek is teret ad. Az országban és a határokon túl szervezett kiállításain bemutatja a kelet-szlovákiai régió művészetét.
Jelenleg két épületben működik a galéria: a Fő utca 27. és az Erzsébet utca 22. szám alatt.
Az Erzsébet utcai épületet a galéria az Aranyossy családtól vásárolta meg 1975-ben a termek átalakítása és felújítása után 1984-ben a Kassa képzőművészete című állandó kiállítással nyílt meg a képtár. A galéria épületét legutóbb 2013-ban újították fel Kassa Megye Önkormányzatának a kultúra szigetei – nyitott zónák koncepciója keretében, közel 10 millió euró vissza nem térítendő támogatást szereztek erre a célra a regionális operatív programból.
A megyei önkormányzat az Európa Kulturális Fővárosa projekt 20 beruházása közül hetet bonyolított le ebből a pénzből, ezek egyike volt a Kelet-szlovákiai Galéria rendbetétele.
Az első kassai zsinagóga épülete állt egykor a Művészetek Háza helyén. A zsinagógát a hatvanas években lebontották.
A régebbi, neológ zsinagógát még 1926-ban kezdték építeni, 1100 fő befogadására alkalmas. Az épület – mely átépítése óta a Kassai Állami Filharmóniának ad otthont – 24 méter átmérőjű kupolájával a római Pantheonra emlékeztet.
A filharmónia 1968-ban alakult az ország második hivatásos szimfonikus koncertzenekaraként. Első koncertjük 1969 áprilisában volt az akkori karmester, Bystrík Režucha vezetésével.
A filharmónia rövid idő alatt elnyerte a szakma és a közönség tetszését és elismerését, az idők során pedig a szlovák előadóművészet egyik legjelentősebb képviselőjévé vált.
A zenekarnak jelenleg 90 aktív tagja van. Nemcsak itthon, hanem a világ számos országában óriási sikereket arattak.
Az épületben 2003 óta minden éven megrendezik a Kassai Zenei Tavasz nemzetközi fesztivált, és itt tartják a kassai Csermely kórus újévi koncertjét is.
A Szent Erzsébet-székesegyház Kassa egyik legszebb és legismertebb épülete. A dóm az 1378-ban leégett Szent Erzsébet-plébániatemplom helyén áll, gótikus stílusban épült.
1378 körül kezdték építeni, az építkezés folyamata több szakaszra osztható. A székesegyház utolsó részét, az Északi-tornyot 1496-ban fejezték be. Az 1556-os tűzvészben a dóm nagy része odaveszett, majd 1775-ben egy újabb tűzvész lángjai csonkították meg.
A legutolsó nagy felújítás és átépítés 1877 és 1896 között zajlott, majd 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József földi maradványait.
A dóm az utóbbi évek során állandó felújítás alatt állt. 2014 októberében befejezték a világítórendszere modernizálását, 2017-ben pedig átadták a felújított Mátyás-tornyot is, amivel lezárult az évek óta tartó rekonstrukciója.
