Ismeretlen tájakon átutazva, busszal a csíksomlyói búcsúba
Indulás Dunaszerdahelyről 2024. május 14-én 03:30 órakor volt. A zarándokok többsége itt szállt fel, de voltak még felszállók Nagymegyeren és Komáromban is. A zarándokút papi áldással és közös imával kezdődött, Németh Rezső plébános lelkivezetésével.
Első megálló Kolozsvárott volt, ahol hálaadó szentmisét mutatott be a csoport lelkivezetője, az 1350-1437 között épített, Szent Mihály tiszteletére szentelt székesegyházban. Itt csatlakozott a csoporthoz a helyi idegenvezető, Flóriska István, aki a két órában bemutatta a város szakrális és történelmi műemlékeit. Idegenvezetés után a zarándokok elfoglalták két éjszakára a szállást Szászfenesen. A két elkövetkező napot szentmisével kezdték a 14. századi Mindenszentek tiszteletére szentelt szászfenesi templomban. A szentmise utána kolozsvári idegenvezetővel bejárták a Tordai-hasadékot. Ez egy mészkő hasadék a Torockói-hegységben, amelyhez sok legenda is fűződik. A kettéhasadt hegy lenyűgöző látványt nyújtott.
Az ebéd után megtekintették a bonchidai Bánffy-kastélyt tárlatvezetéssel. A kastélyt 1668-tól kezdték építeni 1855-ig, miallatt többször is átépítették és bővítették. 600 éven át volt a Bánffy család birtokában.
Szászfenesről, a reggeli szentmise után Segesvárra tartott a csoport, hogy idegenvezetéssel megnézze a város belvárosát, annak szakrális és történelmi műemlékeivel, mint a középkori vár, a kilenc torony, ami a Citadella védelmi rendszerét képezi, Diáklépcső, Domonkos kolostor temploma. Segesvárról Gyergyószentmiklósra indultak a következő szálláshelyre, ahol 3 éjszakát töltöttek. Útközben megálltak, hogy a Szejkefürdő közelében, a hegyoldalban található Kálvárián keresztutat végezzenek.
A negyedik napon a zarándokok útja a csíksomlyói kegytemplomba, a csíksomlyói Szűzanyához vezetett. A ferences templom neobarokk stílusban épült 1804-1876 között. A főoltáron a hársfából készült reneszánsz stílusú Mária kegyszobor a 16. században készült, alkotója ismeretlen. A világ legmagasabb kegyszobra /227 cm/. Ezután következett a kirándulás a gőzmozdonyos kisvonattal, az úgynevezett mocanitával, Szovátáról Vármezőre, a pisztrángosáról híres Halászcsárdába finom ebédre. Majd innét autóbusszal a szovátai Medve-tóhoz. Ez a világ legnagyobb heliotermikus tava, sókarszton jött létre 1875-ben. Alakja egy kiterített medve bőrre hasonlít, innét kapta a nevét. A napot szentmisével és egy órás szentségimádással fejezték be Gyergyón az 1756-1773 között, barokk stílusban épült Szent Miklós-templomban.
Az ötödik nap, szombaton volt a csíksomlyói búcsú a két Somlyó közti nyeregben. Ide gyalogosan, kb. 4 km megtétele után jutottak fel a több tízezer zarándokkal együtt az ünnepi szentmisére. Csíksomlyó 1567 pünkösd szombatján lett búcsújáróhely. Ezen a napon a csíki és a gyergyói székelyek a Tolvajos-tetőn, a gyergyóalfalvi István pap mozgósításával, győzelmet arattak János Zsigmond, erdélyi fejedelem reformációs serege felett. Ezalatt nők és gyerekek vonultak a Mária kegyszoborhoz és imádkozva vártak. Mivel a győzelem napja pünkösd szombatjára esett, ezért ennek emlékére minden évben pünkösdkor búcsút tartanak. Az ünnepi szentmise után néhány zarándok elvégezte „Jézus hágójának“ nevezett keresztutat a Kissomlyó hegyén. Visszaérkezve a szálláshelyre meglátogatták Böjte Csaba testvér gyergyószentmiklósi Szent Anna gyermeotthonát és átadták ajándékaikat.
Pünkösdvasárnap reggel, búcsút vettek Székelyföldtől és elindultak hazafelé. Útközben megálltak Székelyudvarhelyen, ahol résztvettek a pünkösdvasárnapi ünnepi szentmisén, a helyi hívőközösséggel, Rezső atya koncelebrálásával, majd idegenvezetéssel megnézték a város belvárosában található történelmi műemlékeket, és a Kováts család fotómúzeumát és műhelyét, mely százéves múltra tekint vissza. A közös ebéd után folytatták utukat hazafelé, kegyelmekben eltelve, sok szép élménnyel gazdagodva. Imákkal, énekekkel megköszönve a Jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmát.
Dunaszerdahelyre május 20-án, hajnali 4:00 órakor szerencsésen megérkeztek.
