Szentévi zarándoklat a felvidéki jubileumi templomokba
A római zarándokút után ismét zarándoklatot szervezett a Via Mariae Polgári Társulás a Zoborvidék és a közeli régiók zarándokhelyeire. Patay Péter szervezésben november 8-án kelt útra az a félszáz zarándok, akik ötödik alkalommal vettek részt a hagyományos őszi Mária-utas zarándoklaton.
A nyitrai régió hívő közösségéhez csatlakoztak még Érsekújvárból és a Csallóköz falvaiból érkezők, így indultak útnak, hogy a Szentév alkalmából felkeressék a nyitrai és a besztercebányai jubileumi templomokat.
A zarándoklat a nyitrai Szent Emmerám-székesegyházban zarándokmisével kezdődött, melyet Ďurčo Zoltán püspöki helynök, a zarándoknap lelki vezetője celebrált.
A magyar nyelvű szentmisét széles körben is meghirdették, várva a magyar híveket. A szentmisén a nyitragesztei Salve Dio énekegyüttes közreműködött, majd az egész nap folyamán zenei szolgálattal kísérte a zarándoklatot.
A zarándoklat a történelmi Bars vármegye két jelentős helyszínén folytatódott, Garamszentbenedeken és Garamszentkereszten.
A garamszentbenedeki bazilika Szent Benedek és Szűz Mária tiszteletére felszentelt bencés templom, mely a közép-európai kora gótika egyik legszebb emléke. Főkapuja a jáki templom bejáratának szépségével vetekszik. Az 1075-ben alapított apátság kolostora az egyik legrégebbi magyar bencés emlék. Az épületegyüttes az évszázadok során egyházi és világi funkciókat is betöltött, és védelmi szerepe volt a török időkben.
A legendákkal övezett ódon hangulatú apátsági emléket a turisták is gyakorta felkeresik, és ma is jelentős zarándokhely a benne őrzött Krisztus Vére-ereklye miatt. A helyszínen a zarándokok rózsafüzért imádkoztak.
A zarándokút következő állomása Garamszentkereszt volt, ahol a Szent Kereszt felmagasztalása templomot keresték fel, ahol a Mindenszentek litániát imádkozták el lelki vezetőjükkel.
A jelenlegi templom története a 16. századra nyúlik vissza, amikor a mai templom helyén egy régebbi építmény állt, melynek első írásos említése 1527-ből származik. Az akkori építményt súlyosan megrongálták a háborús események, és a Garamszentkereszt városát a 17. és 18. században sújtó tűzvészek.
A jelenlegi templom egyhajós, kéttornyú, klasszicista stílusban, a régi templom helyén épült 1806 és 1813 között Szerdahelyi Gábor besztercebányai püspök szolgálata idején, akit 1800. augusztus 16-án neveztek ki besztercebányai püspökké, s aki közel 60 000 forintnyi költséggel felépíttette a garamszentkereszti új templomot. Ő vetette meg a szentkereszti püspöki könyvtár alapjait is.
A jubileumi templomban négy mellékoltár látható, melyeket Szent Annának, Szent Istvánnak, az első vértanúnak, az Őrangyalnak és a Kármelhegyi Szűzanya skapuláréjának szenteltek.
A Kármelhegyi Szűzanya – Skapuláré című festményt a Nyitrán élt Massányi Ödön (1907–1966) festette, aki a 20. század ismert festőművésze, illusztrátora, restaurátora volt. Az ő nevéhez fűződik Csallóközcsütörtök, Hidaskürt, Kőhídgyarmat, Nemespann, Pográny, Páld és Somorja templomainak restaurálása is.
A zarándokok, akik a remény jegyében keresték fel a jubileumi templomokat, családjaikért, közösségeikért, elhunyt hozzátartozóikért és a világbékéért imádkoztak.
(Ezt a cikket Berényi Kornélia írta és a Felvidék.ma honlapján jelent meg: https://felvidek.ma/2025/11/11/szentevi-zarandoklat-a-felvideki-jubileumi-templomokba/?fbclid=IwY2xjawPY0wRleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEerflOfQNqk2WGxoFGf-mNIFkJRuxMr0BWbhF8PC_4h47dsdFVWAE31FIfU3s_aem_jIP5iAXd0q_uLAyBKz3oyg)
